
A munkahelyi kiégés árulkodó jelei
A munkahelyi kiégést feltehetőleg a legtöbb dolgozó felnőtt legalább egyszer megtapasztalja. A burnout nem egyszerű kényeskedés, vagy szimpla kimerültség. Inkább olyan nyomasztó, tehetetlen és kilátástalan állapot, amely komoly hatással van a teljesítményre és a magánéletre is. A WHO betegségeket jegyző listájára a 2019-es felülvizsgálat során új fogalomként a kiégés is bekerült, a burnout kialakulását ekkor a nem megfelelően kezelt munkahelyi stresszhez kapcsolták.
A munkahelyi kiégés három fő jellemzője a lelki és olykor testi kimerültség, a munkától való érzelmi távolságtartás vagy a szakmai feladatokhoz kapcsolódó erőteljes negatív attitűd, illetve a csökkent munkahelyi hatékonyság. Az érzelmi kimerülés fokozatosan alakul ki, és talán a burnout legelső jelének tekinthető. Ilyenkor a munkával kapcsolatos fáradtság és energiahiány fokozatosan állandósul, és lassacskán megszokott állapottá válik. Ennek következtében csökken a szakmai feladatok elvégzésének színvonala, ami az önbizalom megingását és a saját eredményekben való kételkedést hozza magával. Közben az érintett egyre inkább elszigetelődik a kollégáitól is, és akár közömbössé vagy cinikussá is válhat irányukban.
A munkahelyi kiégés nemcsak a személyes, testi-lelki jóllétet rombolja, hanem hosszú távon hatással van az egész munkahelyi szervezet teljesítményére. A burnout miatt ugyanis gyakoribbá válik a munkahelyi hiányzás, csökken a produktivitás, és ha a végső lépés a felmondás lesz, akkor a fluktuáció is nő. Általában mindezt az emberi kapcsolatok is megsínylik, hiszen az egyén általában visszahúzódóbbá válik, vagy éppen pattanásig feszültek az idegei. Utóbbi könnyedén kirobbanó veszekedéseket eredményezhet a munkahelyen és otthon is.
Az előzőekből már jól látható, hogy a munkahelyi kiégés felismerése és kezelése létkérdés, hiszen a probléma figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat az érintett személyre és a környezetére is. Egyéni szinten az elhúzódó lelki megterhelés akár komolyabb mentális és egészségügyi problémákhoz, például szorongáshoz, depresszióhoz vagy szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A munkahelyi közösségen belül pedig a burnout valóságos ragályként terjed: aláássa a csapatszellemet és növeli a munkavállalók elégedetlenségét.
A munkahelyi kiégés orvoslása érdekében legelőször azonosítani kell a problémát. Ezért igazán lényeges lenne, hogy a burnout tünetei széles körben ismertté váljanak. Ennek érdekében a cikk további részeiben bemutatom a kiégés jeleit, valamint konkrét megoldási lehetőségeket is ajánlok a megelőzésre és a kezelésre.
Kristina Maslach kérdőíve a munkahelyi kiégésről
A munkahelyi kiégés vizsgálatához Kristina Maslach és Susan Jackson megalkották a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet, amely mostanra talán a legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai eszközzé vált. Az MBI első változatát 1976 és 1981 között fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban, a kutatásuk során főként egészségügyi dolgozókat és más segítő foglalkozású szakembereket vizsgáltak.
Az MBI célja, hogy megbízhatóan mérje a kiégés három, jól körülírható dimenzióját. Ezek közül az első az érzelmi kimerülés, amely az energiátlanság és a tartós fáradtság szubjektív érzésével jár. Ez talán a munkahelyi burnout legnyilvánvalóbb tünete, hiszen az érintettek állandó, az életük valamennyi területére kiterjedő fásultságot és erőtlenséget élnek át.
A második dimenzió a deperszonalizáció, amely a munkahelyi kapcsolatoktól való elidegenedést jelenti. Ez gyakran hoz magával cinikus vagy közönyös hozzáállást, ami meglehetősen káros lehet az ügyfelekkel vagy kollégákkal történő kommunikáció során. A munkahelyi burnout ezen aspektusa minimálisra csökkenti az empátiát és a másokhoz kapcsolódás képességét, és aktívabb formájában nyílt konfliktusokhoz, passzívabb formában pedig elszigeteltséghez vezethet.
A harmadik faktor a személyes teljesítmény csökkenése, ami a munkával kapcsolatos önbecsülés minimalizálódását vagy teljes eltűnését eredményezheti. Ekkor úgy érezhetjük, hogy már egyáltalán nem tudjuk megfelelően elvégezni a feladatainkat. A motivációnk mostanra megcsappant, a munkával kapcsolatos elkötelezettségünk pedig rohamosan hanyatlik. Mindez tovább mélyíti a munkahelyi kiégés kínzó élményét.
Az MBI kérdőív jelentősége nemcsak a munkahelyi burnout diagnosztizálásában rejlik, hanem a megelőzésében is. A kérdőív használatával ugyanis lehetőség nyílhat a kiégés kockázatának korai felismerésére, így a döntéshozók sikeresebb stratégiákat készíthetnek elő a felmerülő problémák kezelésére. Például, ha a felmérés eredményei magas szintű érzelmi kimerülést jeleznek, akkor gyors megoldás lehet a munkaterhelés mérséklése és a tervezett szünetek beiktatása. Míg, ha inkább a deperszonalizáció jelei mutatkoznak, jó ötlet lehet az intenzív csapatépítés, vagy éppen a munkahelyi kötelékek célzott erősítése.
A munkahelyi kiégés jelei és tünetei részletesen
A fizikai és lelki fáradtság jelei a munkahelyi kiégésben
A munkahelyi kiégés egyik legkínzóbb tünete a totális kimerülés, amely legtöbbször szűnni nem akaró testi és lelki fáradtságban nyilvánul meg. A burnout-al küzdő sűrűn átéli, hogy az energiatartalékai mintha végleg kimerültek volna, és már a napi rutinfeladatok végrehajtása is óriási terhet jelent számára. Ez az energiadeficit pedig nem csupán a munkavégzés minőségét rombolja, hanem kioltja az örömre, elégedettségre való képességet is.
A munkahelyi kiégés gyakori jele a koncentrációs képesség romlása, amely alkalmankénti memóriazavarokkal is társulhat. Ilyenkor egyre nehezebben tudunk összpontosítani a feladatainkra, és talán még lényeges határidőket is elfelejtünk. A szétszórtság tudata még tovább növeli a stresszt, ami beindít egy ördögi kört: a gyengébb teljesítmény miatt egyre túlterheltebbnek érezzük magunkat, ami csak súlyosbítja az állapotunkat.
Az érzelmi labilitás szintén szorosan összekapcsolódik a munkahelyi kiégéssel. Ilyenkor hullámzó a kedélyállapotunk, és még az apróbb konfliktusokra vagy kritikákra is túlérzékenyen reagálunk. A kiegyensúlyozottságunk elvesztése azután nemcsak a munkában, hanem a közeli kapcsolatainkban is nehézségeket gerjeszthet. Talán többet vitatkozunk a partnerünkkel, vagy kevésbé vagyunk türelmesek a gyermekünkkel.
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkahelyi kiégés valós testi tünetek formájában is megnyilvánulhat, mint például a gyakori fejfájás, alvászavar vagy az emésztési gondok. Az alvásproblémák miatt az éjszakai pihenés zavart, szakadozott, és így szinte lehetetlen a fizikai regenerálódás. A koncentrációs képesség is gyengül, ami feltétlenül befolyásolja a munkahelyi teljesítményt, és aláássa az egyébként is megcsappant önértékelést.
A munkahelyi kiégés deperszonalizációs jelei
A deperszonalizáció, vagyis az elidegenedés a munkahelyi kiégés második dimenziója, amely a kollégáktól és az ügyfelektől való érzelmi távolságtartásban nyilvánul meg. Ez a távolságtartás olykor valódi elszigetelődést eredményez, ami egyáltalán nem tudatos. Inkább egy önkéntelen védekező reakció, hogy megóvjuk magunkat a további érzelmi sérülésektől. Ez persze a munkahelyi team működésére is hatással van. A kollégák általában nem értik a jelenséget, és mindenki a saját habitusa szerint talál magyarázatot a kiégéssel küzdő viselkedésének megváltozására.
A deperszonalizáció másik következménye lehet a negatív, cinikus attitűd elhatalmasodása a munkahelyi feladatokkal kapcsolatban. A napi tevékenység általában értelmetlennek, vagy túlzottan megerőltetőnek tűnik. A motiváció a nullára csökken, és a jelenleginél minden egyéb tevékenység kívánatosabbnak tűnik. Az érintettek többsége komolyan fontolgatja a pályamódosítást.
A munkahelyi kiégés előrehaladott szakaszában jellemző a munkatársak és ügyfelek iránti együttérzés hiánya, és a teljes közöny a problémáik, vagy az őket foglalkoztató dolgok iránt. Ennek kézenfekvő oka, hogy a kiégéssel küzdő világosan érzi, hogy már semmiféle érzelmi tartalékkal nem rendelkezik, emiatt képtelen másoknak támogatást, megértést nyújtani. Ez valóban kritikus következménnyel járhat olyan munkakörök esetén, ahol éppenséggel mások támogatása lenne a cél.
Munkahelyi kiégés – az önbizalom és motiváció elvesztése
A munkahelyi kiégés harmadik dimenziója a személyes teljesítmény csökkenése, amely magával vonja az önbizalom és a motiváció elvesztését is, sőt, ekkor még a korábbi szakmai sikerek is megkérdőjeleződhetnek. A munkával kapcsolatos témák iránti teljes érdektelenség szintén jellemző erre a szakaszra. Az érintettek elveszítik a tevékenységük iránti lelkesedést, és a karrierépítés terén egyre passzívabbá válnak.
A munkahelyi kiégés későbbi hozadéka lehet a hiányzások gyakoribbá válása, ami több okra is visszavezethető. Egyrészt az alapvető motiválatlanság miatt a burnout-al küzdő minden kínálkozó alkalmat megragad, hogy otthon maradhasson, akár egy hirtelen rosszullétre, vagy kínzó emésztési problémára hivatkozva. Ekkor a rejtett cél a munkahelyi stressz elkerülése. Másrészt pedig a mindent elborító testi-lelki kimerülés folytán gyengül az immunrendszer, és így valóban gyakrabban jelentkezhetnek komolyabb testi betegségek, vagy fertőzések.
A munkahelyi kiégés súlyosabb stádiumában az érintettek már sűrűn fordulhatnak kifejezetten káros megküzdési stratégiákhoz, például a rendszeres alkoholfogyasztáshoz, a vény nélküli gyógyszerek, illetve drogok használatához, vagy az érzelmi evéshez. Ezek a módszerek időleges megkönnyebbülést nyújthatnak, de hosszú távon csak súlyosbítják a problémát.
A munkahelyi burnout tüneteit vizsgálva rájöhetünk, hogy valójában minden mindennel összefügg. Vagyis a fentebb felsorolt dimenziók csak mesterségesen különülnek el egymástól, mivel a jelek erőteljesen összefonódnak és erősítik egymást. A kiégés tüneteinek korai felismerése és kezelése így kulcsfontosságú a személyes jóllét és a szakmai teljesítmény színvonalának megőrzése érdekében.
A munkahelyi kiégés kezelési és megelőzési stratégiái
Személyes megküzdési stratégiák a munkahelyi kiégés ellen
A munkahelyi kiégés orvoslása érdekében az egyik leglényegesebb lépés az egyéni megküzdési stratégiák kialakítása vagy erősítése. Ebben igen jelentős szerep jut az öngondoskodásnak – hiszen nálunk jobban senki sem tudja, mire van leginkább szüksége a testünknek és a lelkünknek.
Az egészséges életmód a stressz csökkentésének és a munkahelyi kiégés megelőzésének alappillére. A rendszeres testmozgás, mint például a futás, a jóga vagy az úszás, az állóképesség javítása mellett serkenti az endorfintermelést is, így hozzájárul a pozitív lelkiállapot megteremtéséhez. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a nyugalmas alvás szintén létfontosságú.
A munkahelyi kiégés prevenciójában és kezelésében hatékony megoldás lehet a relaxációs technikák alkalmazása is. Az olyan módszerek, mint a meditáció, a légző- vagy mindfulness gyakorlatok segíthetnek a mindennapos stressz csillapításában és az érzelmi harmónia megteremtésében. Ezek a mindenki számára elérhető technikák szorgalmas gyakorlás esetén akár már néhány hét alatt is komoly javulást hozhatnak.
Az időmenedzsment javítása inkább a munkahelyi kiégés prevenciójában lehet lényeges. Az elvégzendő feladatok ügyes rangsorolása és a megfontolt delegálás csökkentheti a túlterheltség érzését, és lehetővé teszi az igazán jelentős célokra való fókuszálást. Elengedhetetlen a szabadságok és szünetek rendszeres beiktatása is, hiszen a regeneráció hiánya idővel bizonyosan burnout-hoz vezet. Szintén alapvető a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly megteremtése.
Munkahelyi kiégés elleni változtatások a szervezetben
A munkahelyi kiégést sajnos nem tudjuk teljesen kiiktatni, de a jelenség bizonyos szervezeti változtatásokkal megelőzhető, vagy mérsékelhető. A támogató munkahelyi kultúra kialakítása sokat segíthet, ilyen lehet a nyílt, őszinte és empatikus kommunikáció a szervezeti hierarchia különböző szintjein lévők között. A tudatosan szervezett, és tervszerűen megvalósított mentálhigiénés programok, szupervíziók vagy stresszkezelő tréningek szintén aktívan hozzájárulhatnak a burnout prevenciójához.
A munkahelyi kiégés sokszor a munkavállaló túlterheltsége és a felé irányuló irreális elvárások miatt fejlődik ki. Ezt csakis a vezető által közvetített reális kérések, valamint a feladatokhoz szükséges erőforrások késedelem nélküli biztosítása semlegesítheti. A rugalmas munkaszervezés, például a home office vagy a kötetlen munkaidő bevezetése sikerrel mérsékelheti a stresszt és növelheti a munkavállalók testi-lelki jóllétét.
A munkahelyi kiégés kezelése – szakmai segítséggel
Előfordulhat, hogy a munkahelyi kiégés már nem kezelhető külső támogatás nélkül. Ha a tünetek valóban súlyosak, és a verem olyan mélynek tűnik, hogy a kiégéstől szenvedő önállóan már nem képes rendezni a sorait csupán relaxációval, légzőgyakorlatokkal, vagy az életmódja átalakításával, szükségessé válhat egy professzionális segítő bevonása. A pszichológiai konzultáció vagy a coaching segíthet a friss célok kitűzésében és az elégedettebb jövő alapjainak lerakásában. Különösen hatékony módszer a kognitív viselkedésterápia, amely a gondolkodásmód és a magatartásminták átalakításával támogatja a lelki egyensúlyhoz való visszatérést.
A munkahelyi kiégés megelőzéséhez és kezeléséhez tehát egyaránt szükségesek az egyéni erőfeszítések és a szervezeti szintű intézkedések. Az érintettek csak így kaphatják vissza az évek során elveszett lelki egyensúlyukat és a szakmai elégedettségüket.
Olvasd el ezeket is:
Öt inspiráló coaching kérdés, hogy megtaláld az utat
Érdekel