
Változókor – milyen pszichológiai tünetei lehetnek?
A változókor a nők életének elkerülhetetlen, sajátos pszichológiai tünetekkel járó, bonyolult időszaka. A menopauza nemcsak a szemmel is jól látható testi átalakulással, hanem a láthatatlanul érkező lelki változásokkal is együtt jár. Ezek a pszichés kísérőjelenségek kiszámíthatatlanul bukkannak fel, rányomják a bélyegüket a mindennapokra és igazi kihívást jelentenek – hiszen az érzelmi hullámzás, az alvásproblémák, a lelki feszültség és az olykor nehézkes koncentráció komolyan megzavarhatják az életvitelt.
A változókorral járó lelki tünetek kialakulásának hátterében elsősorban a hormonok, különösen az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenése áll. Az ösztrogén és a progeszteron, mint a női reproduktív rendszer legfontosabb hormonjai, szoros kapcsolatban állnak az agy működésével, különösen a hangulat, érzelmi stabilitás és stresszkezelés szabályozásában részt vevő központokkal.
A változókor pszichológiai tünetei egyénenként változó módon jelentkezhetnek. Míg néhányan csupán enyhe és átmeneti hangulatingadozást tapasztalnak, mások súlyosabb nehézségeket élhetnek át. Az alábbiakban részletesen olvashatsz a menopauzához kapcsolódó, leggyakoribb pszichés tünetekről és azok jellemzőiről.
A változókor pszichológiai tünetei – hullámzó érzelmek
A változókor, amely általában a nők 45 és 55 éves kora között következik be, számos érzelmi tünetet hozhat magával. A hangulatingadozás és a fokozott érzékenység szinte mindenkire jellemző ekkor. Egyesek azonban jelentős érzelmi szenvedést okozó, romboló mértékű szorongást vagy depressziót is átélhetnek. Ilyenkor ajánlatos lenne egy hozzáértő szakember segítségét kérni.
A változókor pszichológiai tünetei tehát szoros összefüggésben állnak a hormonális változásokkal, különösen az ösztrogén szintjének csökkenésével. Az érintettek az egyik pillanatban még boldognak és energikusnak érzik magukat, de a következő percben már indokolatlan szomorúság vagy ingerlékenység törhet rájuk. Ez az intenzív érzelmi hullámzás többeket kétségbe ejthet, hiszen a gyökeres érzelmi változások látszólag teljesen ok nélkül történnek.
A változókorba lépő nők közül többen tapasztalják, hogy jóval könyebben felbolydulnak az érzelmeik, mint korábban. Egy megható filmjelenet, egy kedves emlék felidézése vagy egy családi ünnep, amik azelőtt egyáltalán nem érintették meg őket túlságosan, most gyorsan könnyeket csalnak a szemükbe. Ez a fokozott érzékenység összefügghet a lényeges értékek és a személyes célok megváltozásával, illetve az emberi élet végességének felismerésével is.
A változókorban természetesen jelentkező érzelmi tünetek, mint például a hangulatingadozás vagy az érzékenység olykor megterhelőek lehetnek, de ugyanakkor lehetőséget adnak az önismeret mélyítésére is. Például egy, a 40-es évei végén járó hölgy, aki korábban higgadtnak és türelmesnek tartotta magát, hirtelen azt vette észre, hogy az utóbbi időben már enyhébb stresszhelyzetekben is gyorsan dühössé, ingerlékennyé válik. Amikor azután megvizsgálta, hogy vajon mi válthatta ki nála az utóbbi hónapokban sűrűn felbukkanó ellenséges érzéseket, hamarosan rádöbbent arra, hogy túl sok felelősséget vállal magára, és talán ajánlatos lenne olykor nemet mondania a hozzá intézett kérésekre.
A változókor pszichológiai tünetei: feszültség, szorongás
A változókor idején jelentkező pszichológiai tünetek közül különös figyelmet érdemelnek az olyan súlyosabb érzelmi nehézségek, mint a kínzó belső feszültség vagy az erős szorongás. Ezek váratlanul és megmagyarázhatatlanul jelentkezhetnek, és alaposan megkeseríthetik a mindennapokat. Már tudjuk, hogy az ösztrogén hiányában az idegrendszer érzékenyebbé válhat a stresszre, és ez megmagyarázza, hogy miért lesznek sokan idegesek olyan szituációkban, amik korábban egyáltalán nem jelentettek problémát számukra.
A változókori szorongásos tünetek intenzitása személyenként változó lehet. Többen állandó, körvonalazatlan, lebegő nyugtalanságot érzékelnek, amely testi tünetekben is megnyilvánulhat. A szapora szívdobogás, izzadás, remegés vagy a légszomj érzése gyakran társul a feszült lelkiállapothoz, és a fizikai jelek még inkább erősítik a szorongást. Mivel ezek a testi panaszok gyakran az éjszaka közepén jelentkeznek, könnyen alvászavarokat és tartós kimerültséget okozhatnak.
A feszültség és a szorongás, mint változókori tünetek, a hormonális átalakuláson kívül összefüggésbe hozhatók az élet közepén az életkörülményekben zajló változásokkal is. A gyerekek kirepülése, a munkahelyi terhek fokozódása vagy éppen a párkapcsolatban felbukkanó problémák tovább fokozhatják az aggodalmakat. Az így állandósult idegesség pedig hosszú távon rombolja az életminőséget, és idővel komolyabb pszichés problémák kifejlődését is elősegítheti.
A változókor pszichológiai tünetei: megzavart alvás
A változókor alvással kapcsolatos tünetei igazán húsba vágók, hiszen ha rosszul alszunk, gyorsan elvész a kiegyensúlyozottságunk. A menopauza időszakában jelentkező alvászavarok hátterében elsősorban a hormonális átalakulások állnak. Az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenése befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó agyi területek működését is, és így álmatlanságot, vagy sűrű éjszakai ébredéseket okozhat.
A változókori alvászavarok egyik legjellemzőbb tünete az éjszakai felriadás, amely gyakran társul intenzív hőhullámokkal és erős verejtékezéssel. Ezek hirtelen, egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, és azonnali felébredéshez vezetnek. A hőhullámok megjelenése szintén a változókor hormonális változásaihoz köthető. Az alvással kapcsolatos panaszok nemcsak fizikailag kimerítők, hanem pszichológiailag is megterhelők, hiszen az éjszakai pihenés folytonos megszakadása egyenes út a másnap reggeli fáradtsághoz, ingerlékenységhez és koncentrációs problémákhoz.
Az alvászavar, mint a változókor egyik jellemző tünete, az általános egészségi állapotot is veszélyezteti. A hosszú időn át tartó alváshiány az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, hiszen az alvás kulcsfontosságú a szervezet regenerációjában és védekezőképességének fenntartásában. Az alvásproblémák továbbá növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és például hozzájárulhatnak a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, vagy egyéb kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.
A változókor pszichológiai tünetei: koncentrációs nehézségek
A változókor egyik kevésbé ismert tünete a koncentrációs nehézség. Ez az észlelési és gondolkodási folyamatokat érintő panasz szintén a hormonális változások következtében, elsősorban az ösztrogénszint csökkenése miatt jelentkezhet. Mivel az ösztrogén erőteljes hatással van az idegrendszeri folyamatokra, így a memóriát, a figyelem fenntartását és az információfeldolgozást is befolyásolhatja.
A változókor beköszöntével jelentkező, alkalmanként fellépő koncentrációs problémák kifejezetten ijesztőek lehetnek. A menopauzát átélők olykor tapasztalják, hogy nehezükre esik tartósan összpontosítani egy feladatra, akaratlanul is elkalandoznak a gondolataik, vagy talán neveket, időpontokat, tennivalókat felejtenek el. Ezek a tünetek frusztrálók és nyomasztók, főként azért, mert az érintettek egyébként is attól tartanak, hogy súlyos hibát követnek el a munkahelyükön, vagy nem tudják tökéletesen ellátni az otthoni feladataikat.
Az úgynevezett „ködös agy” (brain fog) jelenség, amit a koncentrációs nehézség, feledékenység és egyfajta általános szellemi lelassulás jellemez, szintén gyakori tünete a változókornak. A brain fog nem egy hivatalos orvosi diagnózis, és általában valamilyen élettani vagy pszichológiai változás következtében alakul ki. Emellett a változókor során fellépő egyéb problémák – mint az alváshiány, a szorongás és az érzelmi labilitás – is előidézhetik a kognitív funkciók időleges romlását.
A változókor pszichológiai tünetei- depresszió
A változókor alatt tapasztalható depresszió talán az egyik legsúlyosabb pszichológiai tünet, amely komolyan meghatározza az érintettek életminőségét. Szerencsére a depresszió nem kopogtat be automatikusan mindenkihez, aki a menopauza időszakába jut. De az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenése közvetlenül befolyásolja a szerotonin- és a dopaminszintet, amelyek kiemelkedő szereplői a hangulatszabályozásnak. Ezért a 45-55 közötti nőknél a hormonális és a pszichoszociális tényezők összejátszása igencsak megnöveli a depresszió kockázatát.
A depresszió tünetei a változókorba lépés során fokozatosan is kialakulhatnak. Kezdetben csupán egy enyhe levertség érezhető, majd idővel ez a negatív hangulat állandósul. A depresszióban szenvedő lassacskán elveszíti az érdeklődését a számára korábban örömet okozó tevékenységek iránt, és szinte már semmihez sincs kedve. Állandóan fáradt, és talán a reggeli felkelés is nehezére esik, a napi feladatok elvégzése pedig különös tehertétel számára. Ilyenkor a hangulati mélypontról való elmozduláshoz kifejezetten ajánlatos professzionális, külső segítséget kérni.
A hormonális változások mellett a változókori depresszió kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszhatnak. A menopauza során sűrűn fellépő alvászavarok szintén összekapcsolhatók a depresszív tünetek megjelenésével. A pihentető alvás hiánya ugyanis egyrészt meggátolja a szervezet éjszakai regenerációját, másrészt rombolja a hangulatot, türelmetlenné és ingerlékennyé tesz. Emellett a hangulati hullámvölgy élményéhez még a gyakran jelentkező lelki feszültség és szorongás tapasztalata is társulhat.
Bár a változókor alatt jelentkező depresszió tünetei csupán néhány, időszakos epizódra is korlátozódhatnak, mégis óriási hatással lehetnek az életminőségre és a társas kapcsolatokra. Hiszen az érintettek azt érezhetik, hogy elveszítik az energiájukat, motivációjukat, önbizalmukat és a belső stabilitásukat. Ezért a menopauza során kialakuló depresszió időben történő felismerése és hozzáértő kezelése létfontosságú a lelki harmónia helyreállításához.
Olvasd el ezeket is:
Mik lehetnek a szorongás tünetei?
Érdekel