
Ez szociális fóbia, vagy csak félsz a szerepléstől?
Mi a szociális fóbia?
Az emberi kapcsolatok kulcsfontosságú részét képezik az életünknek, de nem mindenki számára könnyű részt venni a társas helyzetekben. A szociális fóbia olyan mélyről fakadó félelem, amely akadályozza a kötetlen érintkezéseket, és megnehezíti a szereplést, a mások előtti magabiztos fellépést. És az ekkor átélt élmény sokszor nem csupán enyhe idegességet jelent, hanem igazi, bénító szorongást, amely árnyékként nehezedik az áldozatra, miközben mások figyelmének középpontjába kerül.
A szociális fóbia bilincsében vergődve minden találkozás és beszélgetés nyomasztóvá válhat, mintha csak egy láthatatlan fal emelkedne körénk. Az intenzív félelem miatt aztán előbb-utóbb elkerülhetjük a társas helyzeteket. Pedig ez a szorongás törelemmel, kitartással orvosolható.
Alább a szociális fóbia jellemzőiről, okairól olvashatsz, és azzal is megismerkedhetsz, milyen módszerekkel tudod ezt enyhíteni és legyőzni. Ha szembe mersz nézni a sárkányaiddal, esélyt kapsz arra, hogy visszanyerd a határozottságodat, és lazábban, felszabadultabban vegyél részt a társas kapcsolataidban.
Szociális fóbia a munkahelyen
Hogyan jelentkezhet a szociális fóbia a munkahelyen? Nézzünk meg példaként egy megtörtént esetet.
Szociális fóbia esetén a bizonytalan kimenetelű, kiszámíthatatlan munkahelyi szituációk gyakran komoly szorongást váltanak ki. Mónikánál is így történt, aki félénk, visszahúzódó, a 30-as évei végén járó nő. Már 15 éve könyveli a gépipari termelő cég pénzügyeit.
Bár nem tartja magát szociális fóbiásnak, mégis általában erős szorongást tapasztal a hétfői értekezleteken. Legutóbb például kifejezetten negatív élményeket élt át. Mindenki jelen volt akkor, és egy pisszenést sem lehetett hallani, mindenki feszülten figyelt. Azon a hétindítón a dolgozókat a cég létszámleépítéséről tájékoztatták. Ahogyan terem legutolsó sorában csücsült, érezte, hogy a lelkében egyre fokozódik a félelem.
A múlt héten lezajlott elbocsájtások alaposan felkavarták a jellemzően nyugodt napokat. A nemzetközi tulajdonú vállalkozás magyarországi leányvállalatánál a kötelező leépítés eddig szerencsére csupán néhány, nyugdíj előtt álló kollégát érintett, akik busás végkielégítéssel távoztak. A teremben összegyűlt férfiak és nők természetesen elsősorban a saját munkájuk miatt aggódtak. Nem is csoda, hiszen hazai viszonylatban valamennyien meglehetősen jól keresnek, így a családi kassza jellemzően az ő fizetésükre épít.
Miután a Nagyfőnök befejezte a cég jelenlegi helyzetével kapcsolatos tudnivalók ismertetését, szabad utat adott a felmerülő kérdéseknek. Néhányan azonnal jelentkeztek, és bővebb felvilágosítást kértek a számukra különösen lényeges témákról. Mónika fejében úgyszintén számtalan gondolat kavargott, hiszen egyedülálló anyaként a két gyermeke neveléséhez senkitől sem számíthat anyagi segítségre. Két évvel ezelőtt vált el, mert a férje hetente több alkalommal elszórta a fizetését a sarki kocsmában és a sárga földig lerészegedett. Ilyenkor a családot is bántalmazta.
Mónika elsősorban arra lett volna kíváncsi, hogy vajon náluk várható-e az adminisztratív dolgozók további leépítése. Amikor már éppen fel akarta emelni a kezét, hogy ezt megkérdezze, hirtelen elárasztotta a lelkét a szorongás, és ez a gondolat bukkant fel a fejében:
„Mi van akkor, ha a többiek szerint hülyeséget kérdezek? Lehet, hogy inkább mégsem kellene ezt felvetnem az egész cég előtt. Elképzelhető, hogy mások teljesen másképp vélekednek és kinevetnek. Vagy elkezdenek hangosan vitatkozni velem, azt pedig nem élném túl.”
Mónika számára a nagyobb közönség előtt való szereplés és a potenciálisan kritikus kérdések feltevése óriási kihívást jelent. A lehetséges szörnyű kimeneteltől való rettegés pedig a szociális fóbia lényeges jellemzője lehet. És a társas helyzetekben fellépő szorongás rendszeres megjelenése végül komoly stresszt és visszahúzódást eredményezhet.
A szociális fóbia pszichológiai szempontból gyakran abból fakad, hogy az érintettek túlságosan félnek mások megítélésétől, negatív reakciójától. Mónika esetében például valószínűleg súlyosbíthatta a szorongást, hogy egyedülálló anyaként óriási pénzügyi terhet cipel. Emellett a korábbi negatív tapasztalatai, úgymint a bántalmazó házassága tovább fokozták az idegességét.
Szociális fóbia és szorongás
Vegyük újra szemügyre a szociális fóbia kérdését Mónika esetében. Azon a legutolsó értekezleten, ahogyan a terem végében gubbaszt, egyre rosszabbul érzi magát. Hirtelen megjelenik az elméjében egy néhány évvel korábbi, meglehetősen dicstelen prezentációjának emléke, amit a pénzügyi csoport képviseletében az egyik közös értekezleten tartott. Mindig is rettegett a nyilvános beszédtől, de akkor mégsem tudott kibújni a feladat alól.
Lelki szemei előtt most újra lepereg az a kínos jelenet, amikor már az első mondatnál összezavarodott. Annyira ideges volt, hogy még a diák lejátszását sem volt képes elindítani. És ahogyan kétségbeesve, kapkodva nyomogatta az előtte lévő laptop billentyűit, végül még az előkészített, vízzel megtöltött poharat is sikerült levernie az asztalról. A pohár összetört, a kiömlő víz pedig eláztatta a jegyzeteit és a ruháját is. A nézők közül néhányan nem is tudták visszafojtani a nevetésüket.
Mónika megpróbálta elhessegetni a feltörő emlékképeket, de közben minden bátorsága odalett. Azt is észrevette, hogy a torkát már a sírás fojtogatja. A gyomra kicsi gombóccá zsugorodott össze, és úgy érezte, hogy már a felszólalás gondolatára is erősebben ver a szíve. Mintha a levegő is nehezebben jutott volna el a tüdejébe, sőt a rá törő feszültségtől még alaposan le is izzadt.
Így végül annyira elhatalmasodott rajta az idegesség azon a hétfői, rendhagyó találkozón, hogy nem mert jelentkezni, hogy feltegye a számára oly jelentős kérdést, mivel félt attól, hogy nyilvánosan megszégyenül. Ezért anélkül távozott, hogy abban a létfontosságú témában információhoz jutott volna. Ezt ugyanis szerencsétlen módon egyik bátor hozzászóló sem kérdezte meg.
Ahogyan a gyűlés végén a többiekkel együtt az ajtó felé sodródott, nem tudta megfékezni a fejében tobzódó, önmagát hibáztató gondolatokat, ezeket: „Hogy lehetek ilyen gyáva? Most napokig biztosan azon fogok aggódni, hogy mi fog történni. Lehet, hogy megnyugodtam volna, ha felteszem a kérdést. Akkor esetleg kiderül, hogy a könyvelésen nem terveznek további létszámcsökkentést.”
Mónika nem tipikus szociális fóbiás, hiszen eljár dolgozni és kiválóan teljesít a munkahelyén. A mások előtti megszólalástól való rettegése mégis arra utal, hogy érdemes lenne foglalkoznia a társas szituációkkal, nyilvános szerepléssel kapcsolatos aggodalmaival.
Szociális fóbia – mit tehetsz?
Mónika esete egyáltalán nem ritka. A legtöbb felnőtt szorong attól, hogy egy csapat ismerős vagy idegen ember előtt megszólaljon. A mások előtti szerepléstől való rettegés ugyanis könnyedén jellemző lehet az egyébként kiegyensúlyozott nőkre és férfiakra is.
Valódi szociális fóbia esetén a legelső lépés a probléma tudatosítása és a szorongást kiváltó helyzetek részletes feltérképezése. Ez segít pontosan meghatározni, hogy milyen helyzetek okoznak jelentős stresszt – például a nyilvánosbeszéd, az idegenekkel való társalgás, vagy az esetleges kritika fogadása. A terápia alapja a félelem forrásainak azonosítása, ez teszi lehetővé a személyre szabott kezelési terv kialakítását.
A szociális fóbia enyhítésében az egyik leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT). Ennek a terápiának az a célja, hogy segítsen a kliensnek felismerni és megváltoztatni azokat a negatív gondolatokat, amelyek a rettegéshez vezetnek. Például a társas szorongásban szenvedő személy gyakran automatikusan úgy értelmezi a helyzeteket, hogy „kinevetnek” vagy „leégetem magam”, ami tovább fokozza az idegességét. A CBT során megtanulja, miként alakítsa át ezeket a negatív képzeteket.
A szociális fóbia megoldásában szintén sikerrel kecsegtet a viselkedésterápia, azon belül is az úgynevezett expozíciós terápia. Ennek során a kliens fokozatosan szembesül a szorongást kiváltó helyzetekkel, de irányított, kiszámítható módon. Először a könnyebb kihívásokkal ismerkedik, például egy kisebb csoport előtt kell beszélnie, majd a terápia előrehaladtával egyre nehezebb helyzetekben is kipróbálja magát, mint például egy nagyobb közönség előtti prezentáció.
A szociális fóbia gyakran együtt jár kellemetlen fizikai tünetekkel, például szívdobogással, remegéssel vagy izzadással. Ezek a panaszok a szorongás következtében alakulnak ki, és amolyan ördögi körként tovább fokozhatják a félelmet a társas helyzetekben való kudarctól. Az ilyen testi reakciók kezelésére kiváló támogatást nyújthatnak a különböző relaxációs technikák, légzőgyakorlatok.
Szociális fóbia esetén ezek a módszerek azért fontosak, mert nemcsak az adott pillanatban enyhíthetik a szorongást, hanem rendszeres alkalmazásuk hosszú távon is képes csökkenteni a stressz szintjét és a szorongás fizikai tüneteit.
Emellett a társas támogatás is kulcsszerepet játszik a szociális fóbia kezelésében. Hasznos lehet, ha az érintettek csatlakoznak egy segítő csoporthoz, ahol hasonló problémákkal küzdő emberekkel találkozhatnak. Az ilyen közösségekben a tagok megoszthatják egymással tapasztalataikat, motivációt és érzelmi támogatást nyújthatnak egymásnak. Ez erősíti azt a tudatot, hogy a nehézség kezelhető és legyőzhető.
Ha szociális fóbiával küzdesz, időben kérj szakmai segítséget, mert így javítható az életminőség, valamint a munkahelyi teljesítmény is.
Olvasd el ezeket is:
Mik lehetnek a szorongás tünetei?
Érdekel