gedo-agnes-pszichologus-coach-szekesfehervar-

Mik lehetnek a szorongás tünetei?

generalizalt-szorongas-testi-tunetei

A felnőttkori szorongás tünetei

Milyen szorongásos tüneteket ismerünk? Az alábbiakban a BNO-11 (a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. kiadás) alapján mutatom be a leggyakoribb felnőttkori szorongásos zavarok jellemző megnyilvánulási formáit. Ezek jelenleg is érvényes, hivatalos terminológia szerinti megnevezése: Szorongásos és szorongással kapcsolatos zavarok.

Generalizált szorongásos zavar tünetei

A Generalizált szorongásos zavar olyan állapot, melynek fő tünete a mindennapokban megjelenő, tartós, túlzott aggodalom és szorongás. Ez az idegesség a legtöbb esetben kiterjed az élet különféle területeire. Az érintett személy folyamatosan nyugtalannak és feszültnek érzi magát, hiszen szinte minden aggodalommal tölti el a lelkét. Így idegeskedhet a munkahelyi teljesítménye, a pénzügyei, az egészsége, vagy éppen a szerettei biztonsága miatt, még akkor is, ha valójában minden rendben van körülötte.

A Generalizált szorongásos zavar tünetei közé tartozik tehát a gyakori vagy állandósult, és akaratlagosan befolyásolhatatlan feszültség. Ilyenkor a szorongó folyamatosan a lehetséges jövőbeli eseményekkel, problémákkal, vagy potenciális katasztrófákkal foglalkozik. Az elméjében szörnyű forgatókönyvek kergetik egymást, és nyomasztó fizikai panaszoktól is szenvedhet. Talán sűrűn fáj a feje, izomgörcsöket, koncentrációs és alvási nehézségeket tapasztal, a lelkiállapota pedig kimerült és ingerlékeny.

A generalizált szorongásos zavar tünetei jellemzően hosszú időn át, de legalább néhány hónapon keresztül fennállnak, és komoly hatással vannak az életminőségre és a kapcsolatokra. Az érintett egyén gyakran teljeskörűen próbálja kontrollálni a környezetét, és általában mindig a legrosszabbra készül. A probléma a munkavégzését is jelentősen befolyásolhatja, döntésképtelenséget, halogatást eredményezve. Eközben az örökös aggodalom és feszültség kimeríti a lelki energiáit és rombolja a pszichés jóllétét.

Pánik zavar – szorongásos tünetek

A Pánik zavar olyan szorongásos állapot, melynek tünetei különösen ijesztőek. Ilyenkor a szenvedő személy visszatérő, váratlanul jelentkező, intenzív félelemérzettel járó rohamokat, úgynevezett pánikrohamokat él át. Ezek a rosszullétek hirtelen kezdődnek, és általában percek alatt elérik a tetőpontjukat. Olyan, rendkívül erőteljes testi és érzelmi tünetekkel járnak, amik még a halálfélelem érzését is előidézhetik.

A pánikroham során több, szorongásos eredetű testi tünet is jelentkezhet egyszerre. Ilyenek a heves szívdobogás, erős szívtáji fájdalom, légszomj vagy fulladásérzés, szédülés, remegés, izzadás, valamint hőhullámok vagy éppen hidegrázás. Az érintett az önkontroll elvesztésétől, a megőrüléstől, vagy a bizonyosan bekövetkező szívinfarktustól való rettegést is megtapasztalhat.

Miért különösen rémítőek ezek a szorongásos tünetek? A pánik zavar váratlanul és kiszámíthatatlanul felbukkanó rosszulléteket okoz, amik alig kapcsolódnak bármiféle konkrét helyzethez vagy körülményhez. A sűrűn előforduló pánikrohamok pedig extrém módon felerősítik az újabb rosszulléttől való félelmet.

Ez a lelki feszültség pedig előbb-utóbb elkerülő magatartást eredményezhet, amikor az érintett inkább kitér azon szituációk vagy helyszínek elől, ahol korábban pánikrohamot élt át, vagy ahol megoldhatatlan lenne számára a segélykérés. Emiatt rövidesen beszűkülhet a mindennapi mozgástere, hiszen talán már csak az otthonában érzi magát biztonságban. Mindez a társas kapcsolataira is negatív hatással lehet.

Agorafóbia – szorongásos tünetek

Az Agorafóbia olyan szorongásos zavar, melynek tünetei bizonyos helyzetekhez vagy helyszínekhez kapcsolódnak. Az agorafóbiás ilyenkor súlyos rettegést él át, mivel biztos abban, hogy egy esetleges szorongásos roham esetén nem tudna segítséget kérni, vagy biztonságosan hazajutni. Az agorafóbia gyakran kapcsolódik a pánik zavarhoz – sok fóbiás tart attól, hogy olyan környezetben éri el egy pánikrosszullét, ahol egyedül, kiszolgáltatottan, magatehetetlenül szenvedne.

Az agorafóbia jellemző kiváltó eseménye a nyílt tereken, például a városi utcákon vagy parkokban való tartózkodás, a tömegközlekedési eszközökön történő utazás, a zsúfolt intézmények, például bevásárlóközpontok vagy színházak látogatása, illetve bármilyen hely, ahol egyedül időzik. Az agorafóbiás személy ezért elkerüli ezeket a körülményeket, mivel fél attól, hogy pánikrohamot, erős szorongást vagy más, általa kontrollálhatatlan tünetet fog elszenvedni, és senki sem fog rajta segíteni.

A legalább néhány hónapon át tartó tünetek között szerepel a félelmetes szituációkkal kapcsolatos intenzív szorongás, amely az érintettek számára teljesen irracionálisnak tűnhet, de mégsem tudják befolyásolni az érzelmeiket. Az agorafóbiás személy testi panaszokat is átélhet, például heves szívdobogást, remegést, izzadást, szédülést vagy hányingert. Mivel megpróbálja elkerülni a lelki feszültséget kiváltó helyzeteket, az élettere és a viselkedése idővel erősen korlátozódhat. Akár odáig is eljuthat, hogy már csak akkor érzi magát nyugodtnak, amikor a saját lakásában, a családjával van együtt.

Specifikus fóbia – szorongásos tünetek

A Specifikus fóbiák olyan szorongásos zavarok, melyek tünetei meghatározott tárgyakhoz, élőlényekhez, helyzetekhez vagy természeti jelenségekhez kötődnek. Amikor ezekkel a kiváltó ingerekkel találkozik, az érintett személy tartós, súlyos és számára is irracionális mértékű félelmet él át. A rettegést előidéző tárgy vagy helyzet kifejezetten specifikus, és akár csak a róla való gondolkodás is azonnali, erőteljes szorongást vagy pánikot idézhet elő.

A specifikus fóbiák komoly szorongásos tünetekkel társulhatnak. Többek által ismert specifikus fóbia például a magasságtól való félelem (akrofóbia), a repüléstől való félelem (aerofóbia), a zárt tértől való félelem (klausztofóbia), a bizonyos állatoktól való félelem (például a pókoktól, ez az arachnofóbia), vagy akár az injekcióktól, vértől való félelem. A fóbiás inger típusa tehát változó lehet, de az észlelését szinte minden esetben azonnal jelentkező testi tünetek kísérik. Ilyenek az erősen kalapáló szív, izzadás, remegés, légszomj, szédülés, hányinger vagy akár a kontrollvesztés érzése.

A specifikus fóbiák által generált szorongásos tünetek oda vezethetnek, hogy a szenvedő mindenáron igyekszik elkerülni az általa félelmetesnek ítélt helyzeteket, ami hosszú távon komolyan korlátozhatja az életvitelét. Ez a beszűkült magatartás különösen akkor jelent gondot, ha a fóbiás inger olyan hétköznapi dolgokhoz kapcsolódik, mint például a közlekedés, orvosi vizsgálatok vagy a lifthasználat. A fóbiák gyermekkorban vagy serdülőkorban is megjelenhetnek, és kezeletlenül akár élethosszig is fennállhatnak.

Szociális szorongás zavar tünetei

A Szociális szorongás zavar kiemelt tünete a társas helyzetekhez kapcsolódó, tartós és súlyos mértékű aggodalom. Az érintettek attól tartanak, hogy a környezetük elítéli őket, vagy éppen nyilvánosan megszégyenülnek. A probléma lényege, hogy fokozott lelki feszültséget, vagy zavaró fizikai tüneteket tapasztalnak olyan szituációkban, ahol mások figyelmének a középpontjába kerülnek. Ilyen lehet például a nyilvános szereplés, közös étkezés vagy ivás, a társas összejövetelek, vagy akár egy csoportos beszélgetés.

A szorongásos testi tünetek között szerepelhet például a heves szívdobogás, remegés, izzadás, vagy kipirulás. A szorongó gyakran katasztrofizál, vagyis azt feltételezi, hogy a környezet negatívan ítéli meg a viselkedését, mondanivalóját vagy a megjelenését. Az ilyen gondolkodás pedig jellemzően azt eredményezi, hogy rövidesen elkerüli a társas helyzeteket, ami szociális izolációhoz és egysíkú, korlátozott életvitelhez vezethet.

A szociális szorongás zavar tünetei általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, és kezeletlenül hajlamosak tartósan fennmaradni.

Szeparációs szorongás zavar tünetei

A Szeparációs szorongás zavar felnőttkorban is előfordulhat. Olyan szorongásos tünetekkel terhelt állapot, amikor az egyén elviselhetetlen rettegést él át, ha el kell válnia egy számára érzelmileg fontos személytől, aki általában a partner, szülő, gyermek, vagy éppen egy közeli barát. A szeparációs szorongás tehát nemcsak gyermekkorban diagnosztizálható. Érett felnőttek esetében is megjelenhet, és jelentősen meghatározza az egész család mindennapjait.

A szeparációs szorongás zavar fő tünete a súlyos, állandóan a tudat felszínén lebegő aggodalom, ami a szeretett személytől való elválással kapcsolatos. Az is lehetséges, hogy az érintett állandóan valamiféle fenyegetéstől vagy katasztrófától tart, ami a számára létfontosságú társ biztonságát vagy életét fenyegeti. Ezeket a negatív érzéseket egyáltalán nem képes kontrollálni, így azok teljesen elhatalmasodnak az elméjében.

A felnőttkori szeparációs szorongás zavar megnyilvánulhat a túlzott ragaszkodásban, amikor a szorongó folyamatos kontaktust igényel, ezért gyakran telefonál vagy üzeneteket küld. Vagy talán állandó visszajelzéseket igényel a másik testi épségéről vagy biztonságáról. Az is előfordulhat, hogy minden olyan szituációt megpróbál elkerülni, amikor elválnának egymástól, ezért egyáltalán nem vállal munkahelyi utazást vagy hosszabb távollétet.

A szeparációs szorongás zavar és az azt kísérő tünetek komoly stresszt jelentenek, és észrevehetően befolyásolják a munkahelyi teljesítményt és a társas kapcsolatokat. A kollégák számára nyilvánvaló örökös telefonhívások és folytonosan érkező üzenetek rontják a munkavégzés színvonalát, megnehezítik a beilleszkedést és a szorosabb kötelékek kialakítását. Arról nem is beszélve, hogy a létfontosságú társ feltehetőleg elektronikus pórázon éli az életét, ami idővel frusztrációt és neheztelést vonzhat a lelkébe.

A szociális szorongás zavar tüneteinek kezelése különféle szorongáscsökkentő technikák segítségével történhet. Kifejezetten hatékony lehet a pszichoterápia, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) alkalmazása, mivel támogatja az irracionális gondolatok és félelmek leépítését, és a belső biztonságérzet helyreállítását.

Mit tudtunk meg a szorongásos zavarok tüneteiről?

A specifikus szorongásos zavarok tünetei tehát különféle külső ingerekhez vagy helyzetekhez kapcsolódnak, amelyek intenzív és aránytalan félelmet, és alig elviselhető testi változásokat okoznak. A fizikai panaszok ekkor önmagukban is ijesztők, hiszen a heves szívdobogás, légszomj, izzadás, remegés és szédülés komolyan felvetik a súlyos betegség gyanúját.

A cikkben ismertetett különféle zavarok – mint a Generalizált szorongásos zavar, a Pánik zavar, az Agorafóbia, a Specifikus fóbia, a Szociális szorongás zavar és a Szeparációs szorongás zavar – mind egyedi helyzetekhez kapcsolódnak, de a tüneteik erős hasonlóságot mutatnak. Közös bennük az intenzív szorongásos reakció és az elkerülő magatartás, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják az életminőséget. Ezért kulcsfontosságú lenne a szorongásos zavarok időben történő felismerése és kezelése.

A szorongás tüneteinek diagnosztizálása speciális hozzáértést igénylő, komplex folyamat, amely különféle pszichológiai és pszichiátriai diagnosztikai eszközök alkalmazását igényelheti. A sikeres differenciáldiagnózis hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek a lehető leghatékonyabb kezelést kapják, és így végre megszabaduljanak az életüket gúzsbakötő szorongás börtönéből.

Olvasd el ezeket is:

A szorongás tüneteiről

A szorongás tünetei

Érdekel

Copyright © 2025 gedoagnes.hu
Készítette: Humli Miklós