
Szorongás – milyen tünetei vannak?
A szorongás tüneteinek felismerése és megértése valóban kulcsfontosságú a harmonikus életvitelünk kialakítása és megőrzése szempontjából. Hiszen a lelki feszültség az általános közérzetünk mellett még a személyes kapcsolatainkat is befolyásolhatja. Tudnunk kell, hogy az idegesség, aggodalom sokszor rejtőzködik, álarcot ölt, ezért igen nehezen felismerhető. Nagyon jellegzetes például a szorongás különféle, változatos testi tünetekben való felbukkanása. Az ekkor jellemző szapora szívverést, izzadást, gyomorpanaszokat könnyedén fizikai betegségként is értelmezhetjük.
A szorongás tüneteinek alapos áttekintése segíthet a különféle szorongásos állapotok elkülönítésében, majd gyógyításában. Ha behatóan megismerjük a jellegzetes panaszokat, akkor célzottan választhatjuk ki a legjobb kezelési formát. Feltétlenül foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel – a szorongás ugyanis társadalmunk népbetegsége. Valószínűleg soha nem élt ennyi stresszes és ideges ember, mint manapság, és a szorongáscsökkentő gyógyszereket sem szedték ilyen nagy mennyiségben az idegesség ellen.
A szorongás tüneteinek csoportosítása
Miért érdemes a szorongás tüneteit különféle kategóriákba sorolnunk? Aki szorong, az egy sötét és mély veremben érzi magát, és általában egyszerre sokféle tünetet tapasztal. Elképzelhető, hogy erőteljes fizikai panaszokkal szembesül: fáj a hasa, a feje, erős szívdobogást, valamint a torkában gombócot érez, és talán nehezen kap levegőt. Lelki feszültséget, zaklatottságot, esetleg lehangoltságot, hangulati hullámzást is átél, emellett a figyelmét nehezen képes összpontosítani, a gondolatai csapongók. Emiatt gátolt és visszahúzódó lehet a viselkedése.
A különféle szorongásos tünetek csoportosítása tisztázza, miként nyilvánulhat meg a szorongás a különféle, testi és lelki szinteken. Ezen jelek a felismerése és értelmezése kiemelten lényeges a pontos diagnózis és a hatékony kezelés szempontjából.
Testi szorongásos tünetek
A fizikai tünetek talán a leggyakoribb kísérői a szorongásnak. A szorongás testi megnyilvánulásai igazán ijesztőek lehetnek, hiszen sokan nem is sejtik, hogy a panaszaik pszichés eredetűek. Néhány közülük, mint például a légszomj érzése, sokszor intenzív rettegést vált ki, ami csak tovább fokozza a lelki feszültséget. Így egy ördögi kör alakul ki, amikor egymást erősítik a szorongással kapcsolatos testi reakciók és a miattuk érzett aggodalmak.
A gyomor-bélrendszeri tünetek, mint például a hányinger, hasmenés vagy emésztési zavarok, szintén ismétlődő velejárói a szorongásnak. Az emésztőszervi panaszok nem csupán kellemetlenek, de a közösségi szituációkban is kínosak lehetnek, és a megszégyenüléstől való félelem súlyosbítja az érintett személy aggodalmait. A bél-agy kapcsolat közismert tény, amikor is a stressz és az idegesség befolyásolja az emésztőtraktus működését.
A krónikus lelki feszültség olyan fizikai panaszokat is okozhat, mint az izomgörcsök vagy a fejfájás, amik szintén a szorongás jellemző tünetei. A tartós izomfeszültség vagy a kínzó fejfájás pedig hosszú távon komoly szenvedést és kimerültséget eredményez, ami feltétlenül átszivárog a mindennapos tevékenységekbe. Elgyengít, és minimálisra csökkenti a hatékonyság és az öröm szubjektív érzését.
A szorongás érzelmi tünetei
Mik a szorongás tipikus lelki tünetei? Itt feltétlenül meg kell említenünk az állandó félelmet és aggodalmat, ami lehetetlenné teszi az ellazulást és a pihenést, és akár az éjszakai alvást is megzavarhatja. Mindez könnyedén olyan további, társult lelki problémákat vonhat maga után, mint például a depresszió, a hangulati hullámzás vagy a túlzott ingerlékenység. Az irritábilitás, vagyis a fokozott ingerlékenység okvetlenül hatással van a társas kapcsolatokra is. Az ilyenkor megtapasztalt türelmetlenség, és a kisebb-nagyobb dührohamok alaposan megnehezítik a kiegyensúlyozott családi, ismerősi kötelékek fenntartását.
A hullámzó érzelmek és kiszámíthatatlan, változékony hangulat tehát a szorongásos állapotok gyakori pszichés tünetei. Az érzelmi labilitás elmélyítheti a belső bizonytalanságot és motivációhiányt, valamint a reménytelenség, kilátástalanság érzését. Mindez feltétlenül meghatározza az életvezetést, a döntéseket, és a célok kitűzésére való hajlandóságot.
A szorongás kognitív tünetei
Amikor a szorongás kognitív tüneteiről beszélünk, azokat a speciális gondolkodási jellemzőket vesszük sorra, amik a szorongásos állapot rendszeres velejárói. Ilyenek az úgynevezett negatív gondolatok, valamint a rumináció (vagyis az újra és újra a tudatba úszó, akaratlan, nyomasztó képzetek), amik folyamatosan jelen lehetnek, és még inkább felerősítik a lelki feszültség kínzó élményét. Ezek a minimális valóságtartalommal rendelkező, torz helyzetértékelésen alapuló gondolatok elbátortalanítanak és bizonytalanná tesznek minket.
A koncentrációs nehézség szintén mindennapos szorongásos tünet, a szorongás ugyanis megnehezíti a fókuszálást, illetve az ismeretek memóriából történő akaratlagos előhívását. A figyelmetlenség és a feledékenység pedig bizonyosan komoly akadályokat gördít a hatékony munkavégzés útjába.
A szorongás gondolkodásos tünete még a katasztrofizálás, vagyis a lehetséges legrosszabb forgatókönyvek elképzelése. Ilyenkor az érintettek hajlamosak félelmetes, riasztó belső képeket előrevetíteni a jövőjükről. Ez pedig felerősíti a lelkükben amúgy is jelen lévő pesszimizmust.
Szorongás – viselkedéses tünetek
A szorongás viselkedésben mutatkozó tünetei gyakran az elkerülő magatartás formájában öltenek testet. Ekkor a szorongó személy kifejezett erőfeszítést tesz arra, hogy az idegessége, aggodalmai miatt bizonyos szituációkat vagy embereket elkerüljön, így próbálva csökkenteni a lelki szenvedést. Sajnos ez idővel elszigetelődést eredményez, valamint olyan, további pszichés gondokkal kapcsolódhat össze, mint a depresszió, szociális fóbia, vagy pánikzavar.
A kényszeres cselekvések, mint például bizonyos rutintevékenységek ismétlése, szintén az erős belső szorongás enyhítésére szolgálnak. A többszöri kézmosás, vagy a bejárati ajtó kulcsra zárásának, esetleg a gáz- vagy villanytűzhely elzárásának ismételt ellenőrzése időleges megkönnyebbülést nyújt. A kényszeres tevékenységek azonban, éppen a furcsaságuk miatt tovább fokozhatják a szorongást. Felismerésük és kezelésük a szorongáscsökkentés lényeges lépése.
A társas visszahúzódás a szorongásos állapot egyik lehetséges velejárója lehet. Ilyenkor az érintett személy olyan szörnyen érzi magát, hogy legszívesebben csak az otthonában gubbaszt egyedül. Mivel így elszigeteli magát a barátaitól, családjától, előfordulhat, hogy a környezet egy idő után feladja a próbálkozást, és már meg sem kísérli vele a kapcsolatteremtést. Az egyedüllét azonban nem hozza meg a vágyott feltöltődést, ellenben hosszú távon súlyos magányérzést és hangulati hullámvölgyet idézhet elő.
Mit tudtunk meg a szorongás tüneteiről?
A szorongás tehát különféle testi, lelki, kognitív és viselkedéses tünetekben nyilvánulhat meg, amelyek felismerése és vizsgálata kulcsfontosságú a hatékony kezelésük érdekében. A fizikai panaszok legtöbbször félrevezetőek lehetnek: az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a gyomorpanaszok és az izomgörcsök komoly félelmet gerjeszthetnek az érintettek lelkében. Hiszen ezek a tünetek súlyos testi betegségek előjelei is lehetnek, így a szorongók a panaszaik miatt valóban intenzív aggodalmakat élhetnek át.
A szorongás lelki tünetei általában az állandó belső nyugtalanságban, félelemben, aggodalomban jelentkeznek. A szorongó személy gyakran ingerlékeny, fásult és hangulatingadozással küzd, ami szinte lehetetlenné teszi a társas viszonyok kielégítő kezelését. Az olyan, tartósan fennálló érzelmi jellegzetességek, mint a reménytelenség és a motiválatlanság, idővel elmélyítik a belső bizonytalanságot és szociális izolációt vonhatnak maguk után.
A szorongás kognitív tünetei közé tartozik a koncentráció nehezítettsége és a negatív gondolkodás. Utóbbi torzított, katasztrofizáló képzeteket generál a lehetséges jövőről, tovább fokozva így a belső feszültséget. A szorongó személyek általában újra és újra, önkéntelenül visszatérnek ezekhez a gondolatokhoz, és az örökös rágódás gátolja a munkára és a mindennapos feladatokra történő fókuszálást. A viselkedés hatékonysága így csökken, a sikerélmények pedig elmaradnak.
A szorongás tünetei viselkedéses szinten is megjelenhetnek, ilyenek a jellegzetes elkerülő magatartás és a kényszeres cselekvések. Ezek a viselkedésformák rövid távon enyhítik a szorongást, hosszú távon azonban társas elszigetelődéshez és súlyosabb pszichés problémák, például a depresszió kialakulásához vezethetnek. Ezért kiemelten fontos a beszűkült, elkerülő magatartás és a kényszeres tevékenységek feltérképezése és kezelése, hogy a lelki szenvedés helyett inkább a szeretteink, barátaink, vagy egy hozzáértő szakember segítségével tegyünk lépéseket a mentális egészségünk felé.
Olvasd el ezeket is:
Mik lehetnek a szorongás tünetei?
Érdekel